Húsz éve, 1994. február 6-án halt meg a "képregény atyjaként" emlegetett Jack Kirby, az Amerika kapitány, az X-Men, a Hulk, a Fantasztikus Négyes és a Thor társszerzője.
Amikor betört az éppen születőben levő műfaj élvonalába, nem sokan gondolták, hogy e téren maradandót lehet alkotni, ő azonban töretlen alkotókedvvel, sziporkázó ötletekkel, minden nehézséget leküzdve a képregény legmeghatározóbb személyiségévé nőtte ki magát.
Jacob Kurtzberg néven született New Yorkban, egy osztrák zsidó bevándorló családban 1917. augusztus 28-án. Apja szabó volt, aki New York-i ruhagyárakban talált állást, de fizetéséből csak szűkösen tudtak megélni, ezért Kirby már kiskorától próbált pénzt keresni, dolgozott újságkihordóként, kifutófiúként, festőként. Kevés megtakarított pénzén ponyvaregényeket, képregényt, újságot vásárolt, délutánjait a mozikban töltötte. A mozifilmek és a képregény-csíkok voltak a rajziskolája: nem a stílusukat, hanem a technikájukat tanulta el, a valóság reprodukálása helyett lendületes mozgásokat ábrázolt, eltúlozva a szereplők méreteit.
Kirby sokáig kilincselt, hogy rajzait politikai és irodalmi újságoknak adhassa el, végül aztán karikaturistának állt. A rajzasztalnál kötött barátságot a rajzoló és újságíró Joe Simonnal, akivel közösen később képregények, történetek és hősök százait alkották meg. A párost 1939-ben alkalmazta a gyorsan népszerűvé vált képregény műfajában próbálkozó Timely Comics (a későbbi Marvel) kiadó vezetője, Martin Goodman, s ők néhány hónap alatt megalkották minden idők egyik legnagyobb képregény-sikerét, a Captain America sorozatot. Akkoriban már nyilvánvalónak tűnt, hogy az Egyesült Államok hamarosan belép a második világháborúba, ezért úgy döntöttek: a cselszövő Adolf Hitler lesz. Az 1940. december 20-án megjelent első szám borítóján a kék-fehér-vörös uniformist viselő Amerika Kapitány volt látható, amint egy jól irányzott pofonnal tiszteli meg a náci Führert - a provokatív, reklámfogásnak is kiváló borítóval Kirby teremtménye a hősiesség és hazafiság megtestesítője lett, a füzetből egymillió példány kelt el.
A rajzoló 1942-ben megnősült, nevét ekkor változtatta hivatalosan is Jack Kirbyre, házasságából négy gyermek született. A háború után megcsappant az érdeklődés a szuperhősök iránt, így a trendet követve Simon és Kirby krimit, horrort, vicces állatfigurákat rajzolt és megteremtették a romantikus képregényt. Első ötletük My Date címmel jelent meg, könnyed és humoros stílussal a háború utáni amerikai ifjúságot vette célba. A felnőtteknek szánták a Young Romance című kiadványt, amelyben minden kelléket felsorakoztattak, ami egy szappanoperához elengedhetetlen, a történetek csordultig voltak szerelemmel, árulással, szívfájdalommal, könnyel és boldog végkifejlettel.
Saját kiadót is alapítottak, de hiába dolgoztak éjt nappallá téve, csődbe mentek, s két évtized után elváltak útjaik. Kirby a hatalmas DC Comics kiadóhoz szerződött, ahol 30 hónap alatt 600 oldalnyi képregényt gyártott, de ekkor pénzügyi viták miatt felmondott. Ismét az immár a Marvel élén álló Goodmant kereste meg, aki úgy döntött: Kirby és a képregény részleget vezető Stan Lee (nem mellesleg Goodman sógora) eredjenek az újraéledő szuperhősök nyomába. Ötleteik és karaktereik révén következett el a Marvel újabb aranykora. Kidolgozták a "Marvel módszert", azaz a korábbiaktól eltérően előre kitalálták a teljes történetet és párbeszédeket, a képeket csak ezután rajzolták hozzá. A másik nagy ötlet a titkos alteregó volt, a hősök emberfeletti képességeinek rejtegetése, immár nem teljesen tökéletes szuperhősökkel, hanem komplex, mindennapi problémákkal is küszködő karakterekkel dolgoztak. Így született meg a Marvel Univerzum a hatvanas évek legnagyszerűbb képregényének tartott FantasztikusNégyessel és a később hozzájuk társult Ezüst Utazóval, Kirbyék a képregények történetében először állítottak egyetlen hős helyett egy egész csapatot a középpontba. Majd következett az X-Men, Thor, Hulk és a Vasember figurája. A Twenty Century Fox filmvállalat több Marvel karakterből már ekkor rajzfilmsorozatot készített, de a szuperhősök a mozikba csak a 20. század végén jutottak el, mivel megjelenítésük olyan speciális effektusokat igényelt, mely addig nem álltak rendelkezésre.
Kirby lassan elveszítette lendületét, több csalódás érte és úgy érezte, a Marvel nem méltányolja munkáját. Az 1970-es évek elején a rajzfilm felé fordult, több tévés sorozatot rajzolt. 1978-tól már csak néha-néha dolgozott, majd végleg búcsút mondott élete nagy szerelmének, a képregény-rajzolásnak és a maga teremtette hőseinek. 1994. február 6-án halt meg, népes rajongótábort és több tízezer oldalnyi rajzot hagyott maga után, az általa teremtett hősök kalandjait elbeszélő hollywoodi filmek már több mint hárommilliárd dollárt jövedelmeztek.
(MTI)
