A Timberston Ház

Nemes István a kilencvenes évek elején alapította meg néhány társával az ország első, kizárólag fantasy és sci-fi kiadóját, a Cherubion Könyvkiadót. John Caldwell, Jeffrey Stone és még tucatnyi álnév alatt több száz művet írt. Elmondhatjuk, hogy a fantasy műfaj meghonosítója, aki az általa lefektetett alapokon tucatnyi tehetség gondozását vállalta fel. A ma aktív fantasy írók nagy részének köze volt, vagy van a Cherubion Könyvkiadóhoz. Az egyre körülményesebb kiadóvezetés gondjait végül 2006-ban másnak engedte át, ám ekkorra már örökké maradandót alkotott a magyar irodalomtörténetben.
A folyamatosan aktív íróval természetesen most is csak munka közben, a számítógépe mellett, egy számomra kiszakított órácskára tudtam beszélgetni:

Krystohans: Amióta a Cherubion új logó alatt jelenik meg, hogy érzed: szabadabb író lettél, vagy több lett a kötöttséged?

Nemes István: Az, hogy nem kell egy cég ügyes-bajos dolgaival foglalkoznom, mindenképp könnyebbség, és több időt fordíthatnék az írásra. Sajnos, a szüleim betegsége és halála alaposan rányomta a bélyegét az elmúlt évekre, ez érződött is az írói produktumomon. Most kezdek felocsúdni a sokkból, és visszatérni erre a szabadabb alkotói pályára.

K: Részvétem! Azért az bizonyára sokakat tölt el örömmel, hogy már a felocsúdás állapotában tudod magad. Megírtad már azt a bizonyos Életed Fő Művét, vagy még úgy érzed, benned van?

N. I.: Remélem, még nem írtam meg… mert az azt jelenti, hogy a legjobbam még ezután következik. Azt hiszem, van még bennem pár mű, és köztük lesz a Fő is. Van tippem, mi lesz az – már elég régen járatom a fejemben –, de egyelőre megtartom magamnak.

K: Azért volt már valamelyik könyvednél, hogy úgy érezted, ez a csúcs?

N. I.: Inkább úgy fogalmaznék, több könyvemnél is éreztem azt, hogy jobban szeretem, jobban sikerült, mint a többi, de egyiket sem nevezném meg főművemnek.

K: Melyik a kedvenc zsánered?

N. I.: Továbbra is a fantasy. Néha a sci-fi.

K: Mit szólsz a mostanában felkapott történelmi kalandregény zsánerhez? Volt már, hogy ebben alkottál?

N. I.: Írtam valamikor régen pár „történelmi kalandregényt”, de azok inkább a romantikus kategóriába esnek. Illetve, talán ide tartozhatnak a keresztes háborúk idejére helyezett terminátoros történetek, de ez utóbbiaknál én csak írtam a sztorit, a fordulatokat, a történelmi hátteret Kornya Zsolt dolgozta ki. Már akkor kiderült, hogy nem túl alaposak a történelmi ismereteim, és még amiknek utánanéztem, ott is sikerült a kevésbé autentikus forrásokból merítenem. Van önkritikám, úgyhogy inkább nem erőltetem. Egyelőre.

K: Számodra a történelmi stílust a sci-fivel vagy a fantasyvel érdekesebb ötvözni?

N. I.: Mindkettőből ki lehet hozni jó dolgokat. Hozzám a fantasys ötvözés állna közelebb, bár ahogy a fenti példa mutatja, korábban az időutazós/gépemberes sci-fi lódította meg a fantáziámat.

K: A Cherubion fantasy világa, Worluk, mennyire igényli a történelmi kidolgozottságot?

N. I.: Csak amennyire egy kitalált, fantasy világ igényelheti. Vannak főbb események és fordulópontok, de Worluk kontinensein rengeteg ország és helyszín található, egy élet munkája is kevés lenne valamennyit aprólékosan kidolgozni. Általában a regényekben kerül finomításra és részletesebb kidolgozásra a világleírásban található történelemnek egy-egy picinyke szelete.

K: A már kiadás előtt álló Nordes kötet történelme mennyire kidolgozott, mit kell mindenképpen tudnia annak, aki szeretne elmerülni Worluk eme szegletében?

N. I.: Az, hogy a kötet élvezetes olvasmányt nyújtson, nem igényel feltétlenül előtanulmányokat. Ami a történetek megértéséhez szükséges, az benne van az egyes írásokban. Ha valaki úgy veszi a kezébe a kötetet, hogy nemcsak Nordesről, de még a Káosz Világáról sem olvasott semmit, akkor sem akad gondja az érthetőséggel.

K: Jelenleg hol lehet utána olvasni Nordesnek, a készülő könyv történelmi hátterének?

N. I.: Ha valaki szeretne többet tudni a történelmi háttérről, akkor annak elsősorban a Káosz Szerepjáték szabálykönyvben található világleírás ajánlott. Valamint, a 2001-ben megjelent „Nordes – A Cetkoponyás Ház” c. shared-world antológiánkat is érdemes lehet elolvasni, bár nincs köze a jelenlegi kötethez, melynek alcíme „A Timberston Ház”, legfeljebb érdekességet jelenthet. Továbbá, a még inkább érdeklődőknek javasolt elolvasni a Colin J. Fayard facebook oldalon található jegyzeteket Maldiberan kontinens és Nordes történetéről.

K: Ezek szerint Colin J. Fayard ismét aktív fantasy író?

N. I.: Azt kell mondanom, hogy ő már inkább egyetemi tanár. Az írástól természetesen nem szabadulhat, így aztán két-három évenként befejezi egy-egy történetét. Most ez lett készen, de tudok róla, hogy a „Kalózpart” és a „Káoszaréna” is készülődik.

K: Neked milyen írásod lesz olvasható ebben a kötetben – és milyen egyéb munkád van benne?

N. I.: A kötet gerincét C. J. Fayard (Hüse Lajos) négy kisregénye alkotja, melyek a nordesi Timberston család négy generációjának történetét öleli fel. Én egy fiatal, kezdő író társszerzőjeként leszek jelen a kötetben; A sárkány hattyúdala c. csaknem regény méretű kisregénnyel. A dolog úgy indult, hogy én – egyéb elfoglaltságom miatt – nem szándékoztam írni a kötetbe, hiszen az nélkülem is szépen összeállt. De aztán javítgatni kezdtük az ifjú szerzővel az írását, aminek az lett a vége, hogy közös megegyezéssel saját kézbe vettem, és a kezdeti harmincezer karakteres novellát sikerült egy kétszázötvenezer leütéses kisregénnyé „kipótolnom” úgy, hogy a végére az eredeti sztoriból és elképzelésből nem túl sok maradt.

K: Ezek szerint lesz egy kisregényekből összeálló nagyobb történet és egy másik, különálló történet a kötetben? Novelláknak jut még hely mellettük?

N. I.: Egészen pontosan tizenegy cím került bele, és ebből még Tim Morgan írása is kisregény terjedelmű. A továbbiak pedig kisebb-nagyobb novellák, amik témájukban mind kötődnek Nordeshez. Minden műhöz külön grafika készült, Nagy Gergely jóvoltából.

K: Milyen hasonló, Worlukon játszódó, és a világ történelmét alakító regény(ek)re lehet még számítani a közeljövőben?

N. I.: Elvileg még idén jön a „Kalóztánc” c. kötet, amely az ifjú Skandar Graun élettörténetének lezáró kötete lesz. Ezt követően, várhatóan jövőre, sor kerül majd a „drén fivérek” – a De Vigorard család – élettörténetére, amely magában foglalja az újkori drén hadjáratot. Ennek a történetnek az alapját Anthony G. Morris írótársam már megírta – az én korábbi műveimre alapozva, azokat folytatva, kiegészítve –, s ezt a jelenleg is már két vaskos kötetre rúgó szöveget fogom én még saját elképzeléseim szerint átírni, kiegészíteni és „caldwelles” stílusra formálni. És aztán persze „A Káosz Erdeje”, amely Skandar Graun legújabb kalandjainak folytatása.

K: Várható a papírkönyvvel együtt e-könyves megjelenése is?

N. I.: Jelenleg ez a kötet egyedül nyomtatottan jelenik meg. Elképzelhető, hogy majd pár hónap múlva e-book formátumban is kiadják, de egyelőre ez még szóba sem került.

K: Jelenleg min dolgozol, már amiről lehet beszélned?

N. I.: Jelenleg épp egy interjú kérdéseire válaszolgatok… már ha lehet róla beszélni. De egyébként a véghajrájában tartok egy új, kidolgozott világban játszódó sci-fi regénynek, amit felkérésre írok, és erről, azt gondolom, egyelőre nincs jogosultságom részleteket elárulni. Viszont már az utolsó jeleneteknél hagytam abba a több éve íródó Prizma munkacímű regényt – mert a végére egy picit elfáradtam, és nem akartam összecsapni, inkább leálltam. Viszont hamarosan újra felveszem a fonalat, és pár hét alatt a végére jutok. Ezután a már szintén elég jó mennyiségi állapotban lévő Kalóztánc befejezése következik. Szerintem, idénre ennyi jut…

K: Köszönöm az interjút, akkor hagylak is tovább dolgozni!

Megjelenés: 43.szám
Rovat: Interjúk