A szerelem sokkal ősibb művészet az irodalomnál. Erosz és Aphrodite már akkor ott táncolt a barlangok falán, amikor Apolló még meg se született. Bármit is daloltak róluk a később születettek, mítoszaik gyökerei belevesznek a hagyományok ködös múltjába. Olyan természetes velejárói minden művészetnek, mint a levegőnek a szél, fénynek a csillogás.
Nem csupán kellékei, de sokszor fő témája is az alkotásoknak, hajtóereje az alkotónak, olyan eredményeket sarjasztva titáni erejével, amiket aztán évszázadok hosszú során át csodálhatnak a sorra születő nemzedékek.
Hálás feladatnak tűnik hát egy olyan antológia elkészítése, aminek vezérlő szavai a szerelem és a misztikum, hiszen istenek pártfogolják, évezredes mítoszok és legendák fonják körül, és úgy burjánozza a koronként megújuló témákat, hogy szinte lehetetlen megkerülni fülledt levegőjű őserdejét. Akárhonnan szakajtunk egy levélkét, a maga teljességében kibontakoztatva remekűvet alkothat belőle bárki.
Vagy mégsem?
A KIMTE még tavaly zavarta le A szerelem misztériuma című novellapályázatát, és a hozzá kapcsolt borítókészítő versenyt. A beérkezett művek megint csak rámutattak arra a tényre, hogy az írás szakmai részét nem pótolhatja sem a lelkesedés, sem a téma nagyszerűsége. A kiválasztott kevesek komoly szerkesztési utómunkák során értek meg kiadható színvonalú művekké, és egy hosszas előkészítő munka után jutottak el odáig, hogy kötetként is napvilágot lássanak.
A pályázat helyezettjei így most végre lehetőséget kaptak az ismertségre: a Publio Kiadósegítségével megszületett egy régen ígért és várt e-könyv, és miután némi módosítgatással olyan lett, amilyet már el tudtuk fogadni ebben a digitalizált formájában is, kieresztettük a digitális nagyvilágba.
A szerelem misztériuma kettő olyan művet tartalmaz, ami még az én cinikus pasiszívemet is megérintette. Rögtön az első, aminek jó fele olvasható az előzményként letölthető PDF-ben, és egy a vége felé, ami nekem az Ezeregyéjszaka meséit idézte.
A hosszabb olvasmányokat kedvelők is kapnak csemegét: a kötet közepét egy francia históriák stílusában megírt kisregény teszi ki.
Hogy azért a sorrendet betartva ajánlhassam a kötet műveit, visszalépek a könyv elejére.
A borító képe egy rózsaszínes, narancsos, csipkés-szirupos festmény, ami talán egy munkájából hazatért éjjeliőrt és az ő hegyesfülű mátkáját ábrázolja. Ölelkeznek vagy talán csókolóznak is – ezt nem tudom biztosan megállapítani -, az viszont bizonyos, hogy a kép egészéből a női princípium sugárzik elő. Nem tiszem megítélni a művet, akik viszont ezt megtették, azok a második helyezettnek hozták ki a meghirdetett borítókészítő versenyen.
Igazából csak a borítógrafikák versenyeztek itt, hiszen erre a képre a mai napig többféle feliratozású borítóváltozatot is fel lehet lelni a neten.
Az e-könyvhöz csatolt végső verzió szerencsére könnyen olvasható, nagy és kevésbé cikornyás betűkkel.
Az első helyezett nem járult hozzá a közléshez és felhasználáshoz, így arról én se tudok semmit.
A címoldal és verzó eme digitális formátumban egy, ezért jól összefoglalva minden lényeges könyvészeti információ meglelhető rögvest az első lapozással.
Az elektronikus tördelés és kivitelezés részletezésétől eltekintek, mivel azok hibáit majd én szeretném olvasni másoktól, szakmai fejlődésem támogatásaként. Örülök, hogy a KIMTEelőző e-könyves kiadványai után végre lehetőséget kaptam szakmai elvárásaim gyakorlati kivitelezésére.
Az első novella Bogár Erikától A hiúz. Indításnak már csak azért is jó írás, mert egy reális életképet fest elénk, egy napjainkban megtörténhető eseményt tár fel, így minden mában élő olvasója befogadója lehet. A misztikum a remény hangján szólal meg, és megnyilvánulási területe szintén a mai, elfogadott kultúránk része.
Hommer Anna Veronika Psychéje már egy történelmi környezetet, a viktoriánus Angliát idézi meg, bár nekem végig ott kísértett néhány kép a mai steampunk mangák és animék világából. Maga a történet végig nagyon feminim hangvételű és nézőpontú, amitől inkább a hölgy olvasók részére lehet nagyobb élmény. A rengeteg versbetét sem ad azonban magyarázatot a végére kanyarintott kurta-furcsa lezárásra, ami engem viszont kimondottan zavar. Persze ettől még tele lehet sírni rajta egy pár zsepit.
A következő novella ismét realisztikus történet. Kapás Illés Szilvia a Loch Ness titkábanegy végtelenül romantikus történetet ötvöz merészen erotikus képekkel, ami nagyszerűen hat az olvasóra. Erre az írásra mondhatom azt, hogy egy erotikus novella így néz ki. Külön öröm, hogy tudományos fantasztikumként bukkan fel benne a misztikus árnyalat, ami így – a cím alapján tett előítéletem ellenére – megtartotta a hitelességét.
Első férfi írónk, Kavisánszki Péter. Ő rögtön egy kisregénnyel, a Kő és Vadvirággalmutatkozott be az olvasóknak. Nekem kicsit hosszadalmas a mű felvezetése a köszönet-nyilvánítással, de elfér. A prológus lelóg a történetről, az epilógus akár elhagyható is lehetne, de végeredményét tekintve ezekkel együtt adja meg azt a kellemesen franciás ízét, amit sokan annyira szeretünk Merle francia históriáiban. Azért ez még nem az irodalmi Nobel díj színvonala, ám az utca mocskából a teljhatalmú uralkodó palotájának legmagasabb tornyáig tekergőző történet végig nagyon szórakoztató, néhol rajzfilmesen komikus, máshol mesésen naív, és ebbe a miliőbe pompásan belefér az itt felvázolt boszorkányság és szakralitás.
Oszlánszky Zsolt neve nem lehet új azoknak, akik olvassák a Cherubion kiadó könyveit. Évek rutinjával kigyakorolt, gördülékeny stílusában most a Lamasu című novelláját olvashatjuk tőle. Ahogy már említettem, a szerelem ősibb művészet a barlangok falára festett vadászjeleneteknél, és ennek hatásai napjainkig megnyilvánulnak. Hogy mennyire, arra villant rá kicsit ez a novella.
Ókori mesemondók jól bevált módszereit veszi elő Török Nóra, amikor átadja nekünkNahéma ösvényének legendáját. Történet a történetben, ahol a csillogás és a varázslat felidézi az Ezeregyéjszaka meséinek világát. Ahol a gonosz is jót akar, ahol a jónak is mérgezett pengéjű tőre van, de végül mindez csak délibáb, amit elfúj a sivatagi szél. Én pedig megkönnyezem, mert ezt a világot ma már tényleg csak a különleges képességgel megáldott mesemondók varázsolhatják vissza, gyorsan tűnő éjszakák idejére.
Természetesen csakis felnőtteknek ajánlom A szerelem misztériuma olvasását, mivel majd’ mindegyik történetben kendőzetlenül van jelen a testi szerelem, viszont felnőtt olvasóknak korra és nemre való tekintet nélkül kellemes ajándék – és hangulatteremtő olvasmány.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése